Kiszombor Nagyközség Önkormányzata

Az önkormányzati adóhatóság hatásköre:

- gépjárműadó (1991. évi LXXXII. törvény alapján)
- helyi iparűzési adó (1990. évi C. törvény alapján)
- magánszemélyek kommunális adója (1990. évi C. törvény alapján)
- talajterhelési díj (2003. évi LXXXIX. törvény alapján)
- adóigazolások kiállítása helyi adók vonatkozásában (2017. évi CLI. törvény 9. § alapján)
- fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése csak helyi adó esetében (2017. évi CL. törvény 198. § alapján)
- végrehajtási eljárás, adók módjára behajtandó köztartozások kezelése, behajtása (végrehajtás munkabérre, bankszámlára a 2017. évi CLIII. törvény alapján)

Fizetési határidők:

2017. évi CL. törvény 2. melléklet A), valamint 3. melléklet II./A) pont

Iparűzési adó:

I. félévi adóelőleg pótlékmentesen: 2020. március 16.
II. félévi adóelőleg pótlékmentesen: 2020. szeptember 15.
2019. évi adókülönbözet: 2020. május 31.
Iparűzési adóelőleg feltöltési kötelezettség: tárgyév december 20.

Gépjárműadó: 

I. félévi adó pótlékmentesen:    2020. március 16.
II. félévi adó pótlékmentesen:    2020. szeptember 15.

Magánszemélyek kommunális adója:

I. félévi adó pótlékmentesen:    2020. március 16.
II. félévi adó pótlékmentesen:    2020. szeptember 15.

Talajterhelési díj:

Bevallás benyújtási- és a díj megfizetési határideje egyaránt   2020. március 31.

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. 

Az egyes adónemek részletszabályai: 

Magánszemélyek kommunális adója:

A magánszemélyek kommunális adójának évi mértéke adótárgyanként, vagy lakásbérleti jogonként 8.000,-Ft.

A kommunális adó alanya: az, aki a naptári év első napján az ingatlannyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa, továbbá az a magánszemély is, ki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. 

Mentesül a magánszemélyek kommunális adófizetési kötelezettsége alól, aki
a) telek,
b) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény  91/A. § 12. pontjában meghatározott és az ingatlan-nyilvántartásba ekként bejegyzett nem lakás céljára szolgáló ingatlan,
c) vezetékes vízzel nem rendelkező külterületi ingatlan
tulajdonjogával rendelkezik, vagy azt terhelő vagyoni értékű jog jogosultja.
Továbbá mentesül a magánszemélyek kommunális adófizetési kötelezettsége alól egy adótárgy vonatkozásában, aki időskorúak járadékában részesül.

Adóbevallást az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell tenni. Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következik be (adás-vétel, öröklés, haszonélvezeti jog alapítása, megszűnése); az adózó sem kap újabb határozatot. Az adó megfizetése a korábbi határozat alapján félévenként esedékes.

Gépjárműadó:

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény írja elő a gépjárművek adóztatásának szabályait. 2020. évben az adómértékek és a kedvezmények sem változtak.

Az adó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzembentartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.
Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Továbbra is adómentes a a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő – ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is – (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

A 2012. évi jogszabályváltozások következtében 2013. év január 1. napjától adómentességben az részesülhet, aki a súlyos mozgáskorlátozottságát az alábbi módon igazolja:

1. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (szakértői szerv) által 2012. március 30. napját követően kiállított szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással.
A közlekedőképesség minősítése céljából, a szakvélemény kiadására irányuló eljárást a Makói Járási Hivatal Okmányirodájánál kérelem benyújtásával lehet kezdeményezni. A kérelemhez csatolni kell a fellelhető orvosi dokumentumok 1-1 másolati példányát.

2. Nagykorú személy esetében -aki már rendelkezik- a Magyar Államkincstár által kiadott, fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatályos hatósági határozattal, amely alapján megállapítható, hogy súlyos fogyatékossága mozgásszervi eredetű, illetőleg halmozottan fogyatékos és a fogyatékosságok közül legalább egy mozgásszervi.

3. A 18. életévét be nem töltött személy esetében a Magyar Államkincstár által kiadott hatályos igazolással, mely bizonyítja, hogy a magasabb összegű családi pótlékot a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékossága miatt folyósítják, vagy azért mert a P) pontjában meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz.


2004. évtől a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Okmányiroda Elektronikus Okmányügyek Osztálya az önkormányzatok illetékességi területe szerint leválogatott adatokat az illetékes Okmányirodáknak küldi meg, amely mindezt továbbítja az adott adatok kezelésére és felhasználására az illetékes önkormányzati adóhatóságnak. Ennek értelmében az adózónak az önkormányzat adóhatóságánál bejelentési kötelezettsége nincs.

Kivéve: súlyos mozgáskorlátozott személy szállítása esetén.

A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 15 napon belül, az eladó tulajdonos (üzembentartó), valamint a jármű új tulajdonosa, a tulajdonjog változásáról készült, teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtásával vagy megküldésével teljesíti az illetékes okmányiroda felé. A közlekedési igazgatási hatóság a teljes bizonyító erejű magánokirat alapján (adásvételi szerződés) a bejelentés tényét és időpontját a nyilvántartásba bejegyzi.
Amennyiben az adózó tulajdonában már nincs az a gépjármű, amelyről az adókivetés megtörtént, úgy szíveskedjen az adóhatóságot megkeresni az egyszerűsített ellenőrzés lefolytatása végett. (adásvételi szerződés bemutatásával)
A jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonása meghatározott időtartamra, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezhető.
Ha a tulajdonos a 6 hónap lejártáig nem kéri a forgalomból történő ideiglenes kivonás meghosszabbítását, úgy automatikusan a gépjárművet a hatóság forgalomba helyezi. Ettől az időponttól fennáll az adózó adófizetési kötelezettsége.

Felhívom az adózók figyelmét arra, hogy a forgalomból történő végleges kivonás csak bontási jegyzőkönyv alapján történhet. Az adókötelezettség mindaddig fennáll, míg a közlekedési hatóság a kivonásról az Okmányirodán keresztül az önkormányzat adóhatóságát nem értesíti.


Iparűzési adó:

Minden vállalkozó esetében az adó mértéke 2020. évben is (2001. január 1-je óta változatlanul) az adóalap 1,8%-a.

Ide tartozik 2003. január l-től a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja.

Adóbevallás benyújtási, és a bevallásban megállapított adókülönbözet megfizetési határideje:     2020. május 31.

Bejelentkezés, változás bejelentés:            

Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton megküldi az önkormányzati adóhatóság részére a korábban az adózó által bejelentkezés és változás bejelentés című nyomtatványon szereplő adatokban történt változásokat. Ha a bejelentkezéssel, változás bejelentéssel kapcsolatban adóelőleget, vagy az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatásában nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor e bejelentés megtételére az adózót a székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja. Kivételt képez a "KATA" hatálya alá bejelentkezni kívánó iparűzési adóalanyok köre, ezen adózási módot választóknak a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül felhívás nélkül kell a bejelentkezési nyomtatványt az önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton megküldeni. 

Talajterhelési díj

2016. márciusától a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 24. §-a, valamint Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a talajterhelési díjról szól 25/2013. (XI.29). rendelete értelmében a talajterhelési díj beszedéséről is az önkormányzati adóhatóságának kell gondoskodnia.

Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz.

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

Díjkedvezmény: 25/2013.(XI.29) önkormányzati rendelet 4.§-a értelmében

„(1) Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól

a) a vízvezeték meghibásodása (csőtörés) következtében elfolyt, elszivárgott vízmennyiség feltéve, hogy a kibocsátó a meghibásodás a szolgáltatónak történő bejelentését hitelt érdemlően, a szolgáltatótól kapott igazolással, a vízvezeték megjavíttatását a szerelést elvégző által adott számlával bizonyítja;
b) a rákötés évének első napjától az a kibocsátó, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt.

(2) 4.§ (1) bekezdés esetében a vízvezeték-meghibásodás hónapjára eső vízmennyiség a szolgáltatóval igazoltatható úgy, hogy az a vízvezeték meghibásodásának hónapja előtti egy éves időszak teljes vízfogyasztásának 1/12 részével (havi átlag-vízfogyasztás) egyezik meg.

(3) Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól az a kibocsátó, akinek ingatlana kizárólag állattartó telepként működik, amennyiben ezen ingatlanon nincs lakószobával rendelkező épület.”

2018. november 29. napjától hatályos a helyi rendelet azon kiegészítése, mely szerint nem minősül kibocsátónak az a magánszemély ingatlantulajdonos, aki csak udvari kifolyóval rendelkezik, és az ingatlanán lévő lakóépületen belüli vízvételi lehetőség hiánya miatt a közcsatornára nem tud rácsatlakozni, illetve aki csak udvari kifolyóval rendelkezik és az ingatlanán nincs lakóépület.

2012. február 1. napjától a környezetterhelési díjról szóló törvény alapján a talajterhelési díj egységdíjának mértéke 120 Ft/m 3 összegről 1.200,- Ft/m 3 -re emelkedett. A területérzékenységi szorzó 1. Ez azt jelenti, hogy minden egyes elfogyasztott m 3 ivóvíz után 1.200,- Ft-ot kell megfizetni annak a fogyasztónak, aki a kiépített csatornahálózatra nem kötött rá.

Adóigazolás:

Az adóhatóság kérelemre adóigazolást állít ki, amellyel igazolja, hogy a kérelmezőnek az adóhatóság felé adó, bírság, pótlék, valamint adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében tartozása nincs. Az adóigazolás 2016. január 1-től illetékmentes.

Méltányosság, fizetési könnyítés:

Az adózás rendjéről szóló  2017. évi CL törvény 199. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az 500.000.- Ft adóhátralékot meg nem haladó magánszemély adózók évente egy alkalommal pótlékmentes részletfizetést kérelmezzenek, melyet az adóhatóság legfeljebb 12 hónapra engedélyez (automatikus részletfizetés).

Az adózás rendjéről szóló törvény 201. §-a szerint, az adóhatóság
- magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
- az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
- fizetési halasztás és részletfizetés a 198. § értelmében (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Magánszemély esetében a fizetési könnyítés a fentiek figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
A méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem illetéke magánszemély esetében illetékmentes, jogi személyek esetében 10.000,-Ft, amelyet az eljárás kezdeményezésekor átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni az önkormányzat 11735074-15354707-03470000 számú államigazgatási eljárási illeték beszedési számlájára.
A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
 

Nyomtatványok letölthetők:

A Polgármesteri Hivatal nyomtatványok menüből, ami az alábbi linken elérhető: 

http://www.kiszombor.hu/polgarmesteri-hivatal/nyomtatvanyok 

Bankszámlaszámaink:

Kiszombor Nagyközségi Önkormányzat helyi adó beszedési számlaszámai:

A megfelelő számlaszámra törétnő átutalással történő fizetés esetén a közlemény rovatban az adózó azonosítóját (muntató), vagy adóazonosító jelét/adószámát szíveskedjenk feltüntetni. 

Az adóval kapcsolatos kérdésekre az alábbi elérhetőségen kaphatnak választ:

Ügyfélfogadási időben a polgármesteri hivatal adóirodájában:

            Hétfő: 8-16 óráig

            Kedd: 8-17 óráig

            Szerda: 8-16 óráig

            Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás

            Péntek: 8-12 óráig

Telefonon: (62) 525-090/13 mellék

Juhászné Batki Erika adóügyi ügyintéző

Önkormányzati adóhatóság